A mezei nyuszi fiókái – az etetést leszámítva – a természetben egyedül vannak, a nyúl így kerüli el, hogy felhívja a figyelmet az utódjaira, de visszajár szoptatni. A nyuszit ne simogassuk meg, mert utána az anya nem gondozza!
Néhány ritka esetet leszámítva (lakott területre tévedés, közvetlen életveszély, bizonyosan halott anya, sebesültség) hagyjuk békén a kis nyuszit, valószínűleg nem árvult el!
Amikor be kell avatkoznunk
Ha sérült nyuszit találunk vagy olyat, akit macska/kutya támadás ért, akkor azonnal nyúlhoz értő orvoshoz kell vinni! (Ezek olyan állatorvosi rendelők, melyek nyuszikkal is foglalkoznak). Sérült nyuszi esetén nagyon nagy a rizikófaktor és kevés esély van a túlélésre, így minden perc számít!
Ha nincs közvetlen életveszélyben, de a nyuszi eltévedt vagy anyja elpusztult, alapítványunk gondozásába veszi majd felerősödését követően repatriarchálja, azaz visszahelyezi a természetbe.
Ha tényleg baj van (veszélyben van), vagy bizonytalanok vagyunk a helyzetet illetően keressen minket a következő számon (11 és 19 óra között):
Meier Krisztina
06 20 337 2537
Biztonságos szállítás
A nyuszit kisállat hordozóban, vagy ha nincs más, egy cipős dobozban szállíthatjuk – amelyikben kényelmesen elfér. Tegyünk alá rongyot, hogy kevésbé csúszkáljon, majd a dobozba szénát vagy füvet. A cipős doboz tetejére mindenképp fúrjunk lyukakat, hogy a nyuszi kapjon levegőt és ragasszuk le! Ha autóval szállítjuk kerüljük a hangos beszédet, zenét, mert nagyon stresszesek.
Vigyázat, nagyokat tud ugrani és mivel semmi veszélyérzete nincs, bárhonnan le tud pottyanni és végzetesen megsebesülni.
Én csak jót akartam…
Nagyon sokszor szembetalálkozunk azzal, hogy lelkes civilek is igyekeznek „kézzel nevelni“ frissen talált mezei babákat, holott a lehetőség adva lenne, hogy átvegyük. Sajnos az ilyen esetek 90 százalékában a visszajelzések szerint a vadnyuszi meghal.
Az is probléma, hogy a civilek nem mindig a nyuszik érdekeit nézik. A nyuszik mentése saját igényeket elégítene ki….„Jaj nagyon aranyos, odáig vannak érte a gyerekekim“ és hasonló – szerintünk a babavadnyuszi szempontjából abszolút inreleváns – indokokkal próbálják meg „minimálban“ (legolcsóbb macskatejpótló és társai stb) a vadnyulak felnevelését, melyben a legtöbbször az a cél, hogy meg is tartsák….De legtöbbjük a 2 hetes kort sem éri meg!!!
1. A vadnyúl nem játék, nem azért van, hogy a gyerekeinket szórakoztassa. Valóban cuki, de egy stressz érzékeny zsákmányállatról beszélünk, aki a nyaggatásba simán belehal!
2. A vadnyúl nem háziállat! Nem szeret tévézni, nem szereti a zenét, a porszívózást, fúrást és egyéb zajokat. Stressz mentes környezetbe kell nevelkednie (lehetőleg egyedül vagy másik vadnyuszival egy helyiségben), kutya és egyéb más háziállat társasága nélkül. Nyuszikhoz se társítsuk.
Ha tehetjük, ne játszunk az életükkel!!! Nagyon jó ha valaki mindent megtesz, amit kell, felelősségteljesen gondolkozik, és mindent beszerez ami kell. Ilyen emberekre mindig szükség van! Viszont még olyanoknál is magas a halálozási arány, akik évek óta ezzel foglalkoznak, és megvan mindenük a nevelésükhöz/egyéb ellátásukhoz. De jóval nagyobb az esélyük, ha jó helyre kerülnek, olyan helyre, ahol nem először neveltek már fel ilyen kis nyuszikat, és a kézzel nevelésük nem öncélú.
http://www.hasenaufzucht.de/Ernaehrung.html
http://www.wildtiere-in-not.at/?page_id=98
http://www.bunnyhilfe.de/aufzucht/aufzucht-feldhasen.php
http://feldhasenschutz.de/erste-hilfe-aufzucht/
http://www.feldhasenhilfe.de/feldhasenpflege.htm
Kézzel nevelésünk és repatriálásunk
Szerző: Meier Krisztina